A medvehagyma népies neve: Kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás
A medvehagyma fűszer és gyógynövény, mely fehér, megnyúlt buzogány alakú (kb 45 mm hosszú és 5 mm vastag) hagymájából két tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15-25 cm magasra növő tőlevelet hoz.
A medvehagyma levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé.
Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi.
A medvehagyma kinyílt virágai gyönyörű hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak.
A medvehagyma évelő növény. Leginkább a nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, de árnyékos kiskertekben is jól érzi magát!
Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak.
Április-májusban virágzik.
Hazánkban főleg a gyertyán, tölgy vagy bükk erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak.
Leveleit tavasszal, még a virágzás előtt kell szedni, és frissen felhasználni, mert szárítva gyógyhatása gyengül.
A medvehagyma hagymáját a fokhagymával azonos módon használjuk
|